Posta cím: 991 28 Vinica, ul. Szabóova 516/32
IČO: 00177717221
web: www.csemadok.sk

• Pobori Sándor , elnök
• Hrubík Béla, alelnök
• Nagy Teréz, pénztáros
• Balík Judit, a színjátszó csoport vezetője
• Baráth Petra, adminisztráció
• Baksa Edina, reklám és marketing felelos, fotós

Akik vetni tudnak, aratni sem restek
60 éves a Csemadok - Ipolynyék

A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitéről és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követő pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan áhítattal gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egy-egy családban, és az emberek szórakozását az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak, felidézték az idősebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követően, rövid időn belül a Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek, és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektől fogva sokirányú tevékenységet folytattak . A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedő eredményeket főleg a folklór és a színjátszás, később pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életről, hiszen a két háború közötti időszakban is jelentős társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglők, kocsmák, közösségi házak ,iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítések, színi előadások, irodalmi estek, folklórbemutatók voltak terítéken. Feljegyzésekből tudjuk, hogy 1937. októberében Mécs László költő, Kichy Kálmán festő, és Dr.Mikola Guszti nótaköltő társaságában, nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseiből adott elő, és Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a későbbi színjátszás hagyományait is ebben az időszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi műkedvelő színészek.