Posta cím: 991 28 Vinica, ul. Szabóova 516/32
IČO: 00177717221
web: www.csemadok.sk

• Pobori Sándor , elnök
• Hrubík Béla, alelnök
• Nagy Teréz, pénztáros
• Balík Judit, a színjátszó csoport vezetője
• Baráth Petra, adminisztráció
• Baksa Edina, reklám és marketing felelos, fotós

Akik vetni tudnak, aratni sem restek
60 éves a Csemadok - Ipolynyék

A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitéről és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követő pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan áhítattal gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egy-egy családban, és az emberek szórakozását az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak, felidézték az idősebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követően, rövid időn belül a Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek, és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektől fogva sokirányú tevékenységet folytattak . A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedő eredményeket főleg a folklór és a színjátszás, később pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életről, hiszen a két háború közötti időszakban is jelentős társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglők, kocsmák, közösségi házak ,iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítések, színi előadások, irodalmi estek, folklórbemutatók voltak terítéken. Feljegyzésekből tudjuk, hogy 1937. októberében Mécs László költő, Kichy Kálmán festő, és Dr.Mikola Guszti nótaköltő társaságában, nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseiből adott elő, és Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a későbbi színjátszás hagyományait is ebben az időszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi műkedvelő színészek.

Természetesen átfogó képet adni a Csemadok életéről, a közel hatvan évről, néhány oldalon nem lehetséges. Érdekes színfoltja a helyi kultrurális életnek az immár 11 esztendő óta folyamatosan megrendezett, hagyományos szüreti ünnepség, mely lehetőséget teremt nemcsak helyi csoportok, szólisták fellépésének, hanem a régióban működő más csoportoknak is. 2005-ben Ipolynyék volt a kezdeményezője a Nyék-falvak Kárpát -medencei találkozójának, melyen nyolc község vett részt. Néhány éve a farsangi mulatságok idején a szervezet kiváló énekesi mutatkoznak be önálló műsorral Karnevál név alatt, de hagyományosan megemlékeznek az 1848-49-es szabadságharc évfordulóiról is Pajor István, helyi születésű honvédtisztnek ,a község főterén felállított emléktáblájánál. A tavalyi esztendőtől egy újabb 48-as honvédtiszt , Gyulai Sáska Sándor huszárhadnagy sírnánál is tiszteletüket tehetik az Ipolynyékiek, akiről csak nemrég derült ki, hogy harcolt a szabdságharcban. Terveik között szerepel egy helyi tájház berendezése is. A néprajzi anyag gyakorlatilag rendelkezésre áll, csupán a megfelelő hely hiányzik a tárgyak elhelyezésére. Az alapszervezet a tavalyi esztendőben alapította az Ipolynyéki Magyar Kultúráért Díjat, melyet évente egy Csemadok tagnak adományoznak, aki életművével már bizonyította helytállását Az első díjazott 2007-ben Zsigmond Gábor volt, 2008-ban Juhász Béla, 2009-ben Gömöry Mária és idénpedig Ígyurász Gábor vehette át e megtisztelő kitüntetést. 
A Csemadok ipolynyéki alapszervezete Pobori Sándor irányítása alatt működik, aki Gyurász Gábortól vette át ezta megtisztelő tisztséget, s aki a nyolcvanas években már egy időszakban állt a szervezet élén. Sándor sikeres elnökként tevékenykedik, mert jól és hasznosan tudja megszervezni vezetőségének munkáját, szervezete tevékenységét. Remélhetőleg a tagkönyvcserékkel és azifjűságikártyák bevezetésével újabb tagok, főleg fiatalok válnak a szervezet részévé, hogy bizonyítsák az ipolynyékiek töretlen hűségét az anyanyelvhez, a kultúrához, a szülőföldhöz. A vetés , mely az elődök szorgos keze nyomán sarjadt kalászba, aratásra vár. S akik vetni tudnak, aratni sem lesznek restek. Ebben hisznek, hogy az elvégzett munka meghozza eredményét. Mert nincs újabb vetés aratás nélkül!