Obsah

CSEMADOK

Posta cím: 991 28 Vinica, ul. Szabóova 516/32csemadok
IČO: 00177717221
web: www.csemadok.sk

- Pobori Sándor , elnök
- Hrubík Béla, alelnök
- Nagy Teréz, pénztáros
- Balík Judit, a színjátszó csoport vezetője
- Baráth Petra, adminisztráció
- Baláž Ottó, az ének csoport vezetője
- Baksa Edina, reklám és marketing felelos, fotós


- Zsigmond Gábor, ellenőr
 

 

Akik vetni tudnak, aratni sem restek
60 éves a Csemadok - Ipolynyék


A palóc nép két dologról volt mindig híres. A hitéről és a szorgalmáról. Ez a megállapítás azonban nemcsak a dolgos hétköznapokra vonatkozik, hanem a munkát követő pihenésre, szórakozásra, kikapcsolódásra is. Ez pedig régen egyet jelentett a mulatozással, a közösségi élettel. Ma is sokan áhítattal gondolnak vissza azokra az időkre, amikor még nem volt televízió, rádió is csak elvétve egy-egy családban, és az emberek szórakozását az jelentette, ha egymással beszéltek, együtt énekeltek, táncoltak, felidézték az idősebb korosztálytól hallott régi, humoros történeteket. A Csemadok országos megalakulását követően, rövid időn belül a Ipoly mente legnagyobb magyar településén, Ipolynyéken is megalakult a Csemadok alapszervezete. Az alapszervezet alapító tagjai közül még ma is sokan élnek, és jó egészségnek örvendenek. A szervezet tagjai a kezdetektől fogva sokirányú tevékenységet folytattak . A kultúra szinte minden területén képviseltették magukat, de kiemelkedő eredményeket főleg a folklór és a színjátszás, később pedig a néptánc területén értek el. Természetesen Ipolynyéken nemcsak a Csemadok megalakulásától beszélhetünk kulturális életről, hiszen a két háború közötti időszakban is jelentős társadalmi, kulturális aktivitások zajlottak helyben. Kultúrház nem lévén a fonók, fosztók, vendéglők, kocsmák, közösségi házak ,iskolák adtak otthon a kulturális életnek, ahol vetítések, színi előadások, irodalmi estek, folklórbemutatók voltak terítéken. Feljegyzésekből tudjuk, hogy 1937. októberében Mécs László költő, Kichy Kálmán festő, és Dr.Mikola Guszti nótaköltő társaságában, nagyszabású kultúrestet tartottak, ahol Mécs László szavalta verseit, Kichy Kálmán humoros elbeszéléseiből adott elő, és Mikola Guszti cigánybanda kíséretében énekelte szebbnél szebb dalait. Tulajdonképpen a későbbi színjátszás hagyományait is ebben az időszakban rakták le, de tudomásunk van arról, hogy még a II. világháború alatt is tartottak bemutatókat a helyi műkedvelő színészek.

Énekkar 


Az énekkar tevékenységének kezdete a hetvenes évek elejére tehető. Felléptek különböző irodalmi esteken ,ünnepségeken, a Tavaszi szél járási és kerületi fordulóin. Vezetői többek között Bojtos János, Cseri László, Tóth Ágnes és Zsigmond Ernő voltak. Az utóbbi vezetése alatt vették fel az Akáclomb nevet. Az énekkar tevékenységét a kilencvenes évek közepén Hamerlik Richárd újította fel akinek a vezetése alatt az énekkar bronzkoszorús minősítést ért el a galántai Kodály Napokon.Az énekkar jelenleg alkalmi jelleggel áll össze a helyi szüreti ünnepségek, illetve a helyi nyugdíjas szervezet rendezvényeinek keretén belül ,Gömöry Mária és Gömöry Imre vezetésével. A felnőtt énekkar mellett működik egy ifjúsági énekkar, melynek vezetője Cseri Ilona. A gyermekek főleg helyi és egyházi rendezvényeken lépnek fel. Külön dicséret illeti a szervezet magyarnóta énekeseit Cseri Ilonát és Gömöry Máriát, akik a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya által évek óta megrendezett Őszirózsa Országos Magyarnóta Énekesek versenyén, melyet az utóbbi esztendőkben Ipolynyéken rendeztek, Cseri Ilona aranykoszorús, Gömöry Mária és Balázs Ottó pedig bronzkoszorús minősítést szereztek.